tegnap megijedtem. eléggé... mert most épp vonneguttól olvasom a gépzongorát (első regénye) és nagyon jó, csak én vonneguttal úgy vagyok, hogy ha azt olvasok mindig félek és elhiszem neki, hogy ez lesz a jövő, vagy esetleg már ebben élünk csak nem vesszük észre, mert még nem akkora a veszély hogy lássunk is belőle valamit... mert hát a gépzongora az arról szól, amit a címe is sejtet; hogy minden emberi munkát lassan lassan átvesznek a gépek.. a legjobb példa erre a könyvben az az, amikor a hapsi azért veszti el az állását és lesz kilátástalan az élete, mert föltalált egy nagyszerű gépet, ami fölöslegessé tette az ő munkáját. meg még pár ezer emberét... khm. és tegnap mentem mentem és a mammut mellett van egy parkoló és ott eddig volt egy kis házikó a sorompó mellett, amiben ült egy bácsi és az adott jegyet, vagy mittomén mit, nem értek én ennyire ehhez, a lényeg, hogy most eltűnt a házikó bácsistul és helyette egy gépet raktak oda, amibe bedugdoshatod a pénzed és izé, nem értek én ennyire ehhez. én tényleg félek. ha  vonnegut élne....