csokis kapucsínós térddel álltam az erkélyen, mikor a két kék overallos bácsi kihozta a fehér kádat a kapualjból. a kád természetes környezete  az alagsori lakás fürdőszobája volt.  egy enyhe pihe belibbent a képbe és puhán landolt az úttesten. ezáltal  jócskán elterelődött a figyelmem arról a férfiról , aki terepmintás kabátjában a szeretett nőhöz igyekezett. randevú volt kilátásban. kínai ebéddel és szemkontaktussal.

mit csinálok én itt?

erkély, hideg levegő . tudnék ölni?

nem tudnék ölni, de ha tudnék, akkor holnap.

a kád, mintha strucc talpakon járna, nekiszaladt egy kőfalnak, de a múltja miatt vissza kellett pattannia. szégyellte magát a kék overallosok előtt, nem tudott mit kezdeni a helyzettel.

meg kell tölteni a teret .- gondolta  az enyhe pihe.

fehérsége visszaadta a terepmintás szerelmes hitét. a szeretett nő csak késik. el fog jönni... csak késik... esetleg...  megvágta magát borotválkozás közben és nem találja a megfelelő méretű ragtapaszt, ami ráillene vádlija vonalára... minden rendben. a túlcsordult elmosolyodott és továbbaraszoltatta gondolatait, amik tömött sorokban vártak az ablaka előtt.

következő!

landolok, landolok, csak puhán, csak puhán, nem szabad csalódást okoznom az erkélyen álldogáló, foltos térdű embereknek. a pihe feszengve libegett, valami mindig megakadályozta a landolásban. az előbb már sikerült-gondolta.  menni fog megint.  sósavas citrom - könny gyűlt a torkába, a gyomra összeszorult  a bánattól, minden elhomályosult körülötte. érezte, hogy senki nem figyeli már, senkit nem érdekelhet egy landolni nem tudó pihe.

a kád másnap kaján mosolyt küldött a pihének postán, botrányosnak nevezte teljesítményét és barackokkal dobáltatta meg. egy kádnyi barack gyűlt össze a pihe kis garzonjában. holnap úgyis eljönnek és megeszik, üvöltötte magából kikelve, aztán puhán landolt az ágyában.

a pihe három nap múlva a szokásos útvonalán libegett és kaján mosolyok százával gazdagon, dagadó öntudattal, beképzelten és kéjesen landolt a zománc kád lepattogzott gerincén. a kád kifordult önmagából, a csövei szerteszét hevertek a szélrózsa minden irányában, a dugója bedugatlanul zokogott. a pihe önelégülten paskolta meg a haldoklót, leemelte a zuhanyrózsát, elcsavarta a meleg vizes csapot és minden kegyetlenségét összeszedve még utoljára letusolt, aztán puhán kimúlt.

a szerelmes tíz év elteltével pocakot eresztett a sok kínai gyorstól, szakállat növesztett a sok elpazarolttól és könnyeket hullatott a reménytelentől, aztán bebábozódott egy sótartóba és nem létező élete hátralévő részében népszerű fűszerként hullott különböző burgonyák és csirkefalatok édes ízére.