Tegnapi nap folyamán irigylésre méltó programon vettünk részt lehellel és bálinttal, meg egy csajjal, akit úgy ismertem meg, hogy már nemtom hogy, csak elkezdtünk dumálni. Na szóval Quimby közönségtalálkozó valami pubban. Először tök egyedül voltam ott, mert lehelke és bálintka csak később tudott érkezni. Lementem valami pincehelyiségba, ami tele volt emberekkel, meg ott mászkált kiss tibi, meg mindenki a quimbyből. Az a csaj meg, akit megismertem ismerte régről a dobost és volt vele szerencsém beszélgetni ennyit : ő: "szia, gerdesits ferenc. téged ismerlek, ugye?" én: "szia opprecht renáta vagyok, nem ismersz"  Valami ilyesmi. Meg megkértem hogy játszák a majom-tangót pecsában, de azt mondta nem tudja még miket fognak játszani. Aztán orsi vett egyet az új dévédéből, ami itt elvileg olcsóbb volt, 4500.... Olcsó. Köhöm. No aztán leültünk és inkább beszélgettünk, mer nagyon nagy tömeg lett hirtelen és elkezdődött a dedikálás. Megérkezett ezenközben lehel is, aki szintén leült. Orsi beállt a dedikálós sorba. Én nem. Ööööö ja igen, aztán fölmentünk lehellel az étterem részbe, mert ő éhes volt és enni kívánt. Ekkor megérkezett bálint. Ő le akart menni.... Lementem vele. Elhatározta hogy nem veszi meg a dvdt. Leapadt a tömeg. Bálinttal fölfedeztük, hogy lehet ingyen szalámis kenyeret enni. Ezt ettük és beszélgettünk, miközben livius üvöltve mesélte mellettünk az élettörténetét, amiből annyit megjegyeztem, hogy az apja mögött ült a biciklin, mikor az apja bejelentette, hogy beíratta a zeneiskolába, ahol nem volt már hely gitárra. Bálinttal azon vitatkoztunk, hogy hány éves lehet kiss tibi barátnője. Szerintem 18nál nem több. Bálint azon kacagott hogy milyen lenne, ha megkérdezné tibitől és hogy milyen fejet vágna, haha. Hát igen, elég vicces. Ezekután visszamentünk lehelhez. Én még éhes voltam, szal én visszamentem a pincébe. Aztán nemtom milyen ötlettől vezérelve, odamentem kiss tibihez. Hehe. Tök aranyos. A rajzolásról beszélgettünk, aztán sikerült elmagyaráznom melyik tőle a kedvenc képem.... Ez itt a blogomon. Olyan szép... És akkor mondta, hogy jaaa igen az egy létező ember, valami gitáros.  Érdekes, érdekes mindenesetre. Közben lehel hívogatott. De én épp kiss tibivel beszélgettem, szal nem vehettem föl. Elmeséltem neki a fél életemet. Aztán megkértem, hogy játsszák a majom-tangót. Kérdezte, hogy: jó az? Mondtam hogy igheeeeen! A legjobb szám! Mondta, hogy hát ugyebár régi dalokat is kell játszani, szal lehet róla szó. Hát igen. Szóval ha játszák 22én a majom-tangót, akkor az az én kedvemért lesz. Haha. Ha meg nem, akkor... Kapják be. Végül elbúcsúztam és moondta hogy rajzoljak sokat mer jó dolog és a kockológia fontos és sok sikert.

Ez egy tökjó este volt.

És lehel megvette nekem mikulásra a koncert jegyet!! Köszönöm!!!