Magamba néző alkohol-tükör
Fölé hajolván, épphogy-csendesen,
Megpillant és én megpillantva őt
A forró tükrön át épp mellé esem.

Ölembe kapnám, könnyű párnaként!
Megölelném, hogy szédülnék bele!
Táncolna velünk: alkonyati ég,
Csillagzúgás lenne hozzá a zene.

Kimerülve majd vízre hullanánk.
Hullámok ölén úsznánk a partra,
Odakinn vacog hűvös esti nyár…
Betakarózunk egy képzavarba.

Megnézem tested minden szegletét.
Akkor és ott a természetet,
- Leellenőrzöm – remekművét,
Melyet tökéletesnek készített.

Vágyak ágyán, ha elheverészünk,
Mint forróságtól álmosló kutyák,
Fölöttünk, - kábán – néma angyalok
Felénk emelve ürítnek kupát.

aki kitalálja hogy ki a szerző, kap csokit.