Sajnálom. Nem vagyok képes másra gondolni, másról írni, beszélni, rajzlni, álmodni. Ugye mien költői volt? Na de: sziget. Holnap LGT. Holnap! Gyönyörű ezt kimondani, leírni, elénekelni... Ez a szó most a leggyönyörűbb a világon. Meg a sziget.Hát nem szép? És főleg nekem... Aki itt lakom óbudán 16 éve. És most 17 vagyok. És soha nem mehettem ki normálisan egy hétre. Soha nem érezhettem magamon egy hétig ugyanazt a színes, műanyag karszalagot. És mindeig sírva, kikészülve értem haza, miután a hév tömve volt, boldog, kiegyensúlyozott, félrészeg sátras emberekkel... És én nem mehettem velük. ÉS ez az egy hét mindigis egyenlő volt a pokollal. De most. Fantasztikus lesz. Nem bírok aludni. Ma is azt álmodtam, hogy tönkre ment a karszalagom és sírok. Aztén fölkeltem és láttam hogy ott pihen a polcomon és piros... Persze nem sátrazok.. De a többi sitmmelni fog azt hiszem.

Már nagyon várcsizom!!!Juuuj!