három órát aludtam. nyolckor keltem. méééért én? mért nem vagyok képes aludni, mikor nem látok, ég a szemem és épp sajtot eszem. parenyicát. jesz.imádom a feritíví stábját. remélem valamelyikük ezt épp olvassa. bár már mondtam nekik párszor, de itt leírva tökjól néz ki. eze a kék cuccon. nem? de. tudom. intermáusz.pár nap alatt tök sok embert láttam hányni. az egyik pank pölö zöldet hányt, de lehet hogy hülye vagyok és csak megvilágította valami fény. a szigeten sose lehessen tudni. már most hiányzik a sziget amúgy... mingyár vége. de erre nem szabad gondolni, hiszen még két teljes nap! és tegnap unatkoztam délután és kimentem egyedül és a volt teraszon volt egy játék, hogy ha fölmész a színpadra és beszélsz a mikrofonba 3 percig, akkor kapsz egy doboz arany ászokot. és én nemtom mien gondolattól vezérelve fölmentem és elkezdtem mesélni hogy miket álmodtam, meghogy mér nem tudok angolul. meg röhögőgörcsöt kaptam, mer zavarba voltam. én se vagyok normális mindig. és még csak részeg sem voltam... nem értem én ezt, renáta. ugyeugye. viszont a babylon circus grandiózus volt. isteni volt. a közönség soraiban kábé csak franciák voltak, természetesen, viszont az énekes magyarul köszönte meg a számokat, meg ilyesmi jófejségeket tolt. jófejségek. pffff. na abbahagyom, mer még egyszercsak észrevevődik, hogy fáradt vagyok. de nem bírok már visszaaludni sajna. nemtom ezt a napot hogy fogom túlélni, de hát igen...

ja és megin szerelmet vallottam matyinak, miután sírógörcsöt kaptam mikor láttam hogy egy csajt ölelget meg puszilgat. és a csaj ráadásul napszemüvegben volt este tízkor. :( és az a baj, hogy régen sírtam és most kigyütt. ilyenkor nem csak azér sírok, amiért elkezdtem, hanem kb a 30. másodpercben már elkezdem sajnálni magam hogy mien rohadt szar minden és jaj és aztán meg azér nemtom abbahagyni, mer meghatódom hogy lehelci meg bora kedvesek és adnak papírzsepit meg simogatják a hátam. szal ienekér. aztán elmúlt és jókedvem lett de előtte még küldtem matyinak megható smst. nemkéne. az a baj, hogy nemkéne, de igazából leszarom. :D miatta nincs normális barátom mer ő volt a normális barátom és nemtom kiheverni. de remélem ez már az utolsó stádium, mer kezdem nagyon unni. na igen. de viszont a sors megin tök kedves volt, mer miután sírtam és elindultunk, szembe jött a dínó és megöleltem és részeg volt és jókedve volt és ettől nekemis jobb kedvem lett egyből és elkezdtem örülni a szigetnek. szal megy ez. csak drukkoljatok.