mindig rá kell döbbennem, hogy szeretem a prodigyt. de most nézd meg. nem? nem zseniálisan fantasztikusan vahajaj? dehogynem. tüptüptüp és aztán az a tipikus prodigys hangeffekt, mintha egy kötelet megpattintanál a levegőben és ilyen suhogós hangot ad ki. na az a legjobb benne.

voltunk csütörtökön zépé nyitópartin. mert én annyira kedvelem a zépét. :| de nem. ez most nagyon jó volt. persze az odaút most is élménydúsabb volt, mint a bentlét, de ez megszokott. pisiltünk: az eltén, és egy kordonnal elkerített fölújítás alatt lévő benzinkút toitoi vécéiben, amik a munkásoknak voltak kirakva. Amelyikben a nóriék pisiltek nagyon büdös volt, de amiben én pisiltem, az nem volt oly büdös. de nem értem én ezt. a szigeten málnás illatosítós toitoiok voltak. azoknak sem volt olyan hűdefinom illatuk, mondjuk. az olyan toitoi vécé szag: málna meg hugy keveréke, az úgy oké. de ezeknek csak simán hugy szaguk volt, sajnos. mindegy bementünk a zépébe, mert akartam látni lovasit, mer már rég láttam. jó, második sorban álltunk, de tele volt pankokkal, akik ököllel ütötték a hátunkat és közben bocsánatot kértek kedvesen. nem bocsájtottunk meg annyira, inkább kijöttünk, közben valaki azt üvöltötte az arcomba hogy hülye picsa, én meg a középső ujjamat az arca elé tartottam. jó kedvem lett ettől a kalandtól. aztán valaki majdnem lehányt minket, de inkább egy srác vállát választotta, szerencsére. hát igen. ez a zépé színvonal. mi nem hánytunk. nóra új szállóigét alkotott miközben sorbanálltunk a vécéhez: "letépem a seggedet!", így szólt.

no mindegy. hazafelé vettem gyrost a körúton (erről mindig egy kaukazus szám jut eszemeb, melynek címe: Gyros), és szar volt igazából, mer nem volt csirkehús, csak marha, vagy borjú vagy tudomisén mi és nem szeretem azt. a szerájos sokkal jobb szokott lenni, de az meg messzebb volt és már éhes voltam eléggé.