Olyan boldog vagyok... :D :D MISU!!!! Nah az úgy volt, hogy uccsó óránk után elindultam, hogy megkeressem misut, mer el akartam kérni a számát. És ott volt a lépcsőnél, ott fönt... Én meg mentem fölfelé, ő meg nyújtotta a kezét, hogy fogjam meg. Megfogtam. Mégjóhogy. :D :D És kézen fogva vótunk és mondta, hogy elaludt vmiek órán és mosolygott. Oszt megkérdeztem, hogy nem akar e velem találkozni szombaton, azaz holnap, mondta hogy de akar. Kérdeztem, hogy van e bnője, mondta, hogy nincs... Aztán:
Én: -Engem elfogadnál bnődnek?
Ő:-Igen... Nagyon.
Najó... Ennek a "nagyon"-nak nemtom mi értelme volt, de ó volt hallani. Nagyon jó. :D
Aztán arrébb mentünk mer jött eszter meg vera és zavart hogy néznek.
És beszélgettünk, de aztán.... BECSÖNGETTEK!!! Hogy rohadna meg az a szemét csengője mán he.
De tudom aszámát.
Meg őis az enéymet.
Végülis holnap nem taláxunk, mercsak szeretne velem találkozni, de nem tud.
Meg fogok halni hétvégén. Elrothadok. Nem bírom ki hétfőig. NEEEM!
Ronald és Én.
Én, Eszter és egy idegen nő, aki azt állította magáról hogy régen modell volt. :)
